\\zenekar\produkciók\dundipocakusztik

"unplugged" vagy amit akartok

A zenekar néhány éves működése során bizony egyre többször éreztük úgy, hogy sok már egy kicsit a "kőkemény rákkendroll", egyre többször beszélgettünk azon, hogy egy nyugisabb, gyertyafényes, hangulatos, unplugged verzióba is bele kéne fognunk.
Az alapokat Andris és Jancsi korábbi zenei indíttatásai (lásd teaházak: Oasis, Alice In Chains, saját számok: Sanzonizé, Párizs 1920 stb) adták, melyekhez természetesen a többiek ötletei is szervesen hozzájárultak (Lipi: Kispál és a többiek, Görbe: Tom Petty stb.).

A közönség részéről eredetileg nem voltunk biztosak a fogadtatásban, hisz egy picit éreztük magunkon a "csak pörgős bulis Dundi Pocak" skatulyát, így ennek köszönhetően nagy elvárásokkal és egyben kérdőjelekkel álltunk neki a munkának.

A fellépések helyszínéül is koncepciózusan hangulatos helyeket próbáltunk meg választani, így a kezdetek kezdetén a Sörház, illetve a Dante kerthelyisége adott otthont e fellépéseknek. A gyertyákkal, hangulatos világítással és esetlegesen rumos teával feldobott hangulat pedig meghozta gyümölcsét, kezdeti szárnypróbálgatásunk után (Sörház, 2003), immár mi is magabiztosabban léptünk fel a nagyérdemű előtt, így sikeres koncerteket mondhatunk magunkénak a későbbi Sörház (2004) és Dante kerthelyiségbeli (Pécsi Napok 2005) fellépéseken.

Néhány szót azonban ejtsünk itt is a közönségről. Legutóbb a fent említett helyeken 200, illetve 500-550 vendégünk volt, ami igen nagy büszkeséggel s hozzá kell tegyük egyre nagyobb felelősséggel tölt el minket. Óriási érzés volt például a már megtelt Sörházba "lekúszni", látni a vendégeket a gyertyafényes asztaloknál és érezni azt a kellemes feszültséget, hogy most már tényleg a húrok közé kell csapni.

2005 nagy kihívása volt a Művészetek Völgye felkérés (köszi Kálmi J ), ahol a központi településen, Kapolcson tartottunk egy hosszúhétvégés "monstre" sorozatot, meg kell mondjuk isteni-jó hangulatban. (Fogyasztásért cserébe senki se játsszon, mert rossz vége leszJ ) Itt viszont ismeretlen közönség előtt mutatkozott be a csapat, a fogadtatás azonban olyannyira kedvező volt, hogy a szervezők elmondása szerint távozásunk után pár nappal is még kérdezősködtek felőlünk.

A zenekar ezen "szájprodzsektje" azonban egy kicsit annyiból is szeretne túlmutatni a saját keretein, hogy reméljük a pécsi zenekarok is belefognak ebbe a már-már elfeledett régi-új stílusba, s ezzel is tudjuk növelni a helyi kulturális élet nívóját!